Tiszta Amerika!

Korábban szó esett már arról, hogy a digitális fényelés (és nem színkorrekció) elsődleges feladata a néző szemének vezetése snittről snittre, kiemelve azt a területet a képen, ahová a tekintetét várjuk. Elkél ez a segítség, főleg ha egy gyors vágású akcióban dús jelenetről van szó. Minden olyan snitt, ahol a vágást követően a nézőnek keresgetni kell a képen, hogy hová is nézzen, eltereli a figyelmét, megakasztja a folyamatosságot, nehezen értelmezhetővé téve a sztorit.

Ez a folyamat, már forgatás előtt elkezdődik – jobb esetben – a storyboard megalkotásával, ahol a film felsnittelése és azok plánozása megszületik, nem annyira jobb esetben, a forgatáson improvizálva. A forgatás végére azonban szükségszerűen megszületnek a plánok, s a snittek.

Nem akarok nagyon részletekbe menni, ám hatalmas jelentősége van a fókuszban lévő képterület kiemelésében a díszlet, a ruha, a smink megálmodóinak, a színek pontos megválasztásával és nem kevésbé az operatőrnek, világításnak is. No meg az optikának és a focus pullernek! 😉

Szóval a vágó a forgatott anyagot rendszerezi, válogatja, összerakja, verziókat gyárt, döntéseket hoz, továbbá rendszerint a storyboard és animatik hiánya miatt, a forgatáson elkövetett vágások közötti plánozási következetlenségekre megoldást keres, de a legfőbb célja csak egy lehet: a jelenetek egységének és a film egésze értelmezhetőségének a megteremtése.

Ideális esetben a „picture lock”, azaz a végleges vágat után kerül fényelésre az anyag. Ezt nyilván már megelőzhetik tesztek az operatőrrel, a rendezővel, vagy akár a vágóval is, aki adott esetben arra lehet például kíváncsi, hogy az általa vágás szempontjából legjobbnak ítélt snitt még „használható”-e, pl. expozícióban megfelelő-e.

A fent vázolt folyamat folytatása maga a digitális fényelés. Ismét hangsúlyozni szeretném a célokat: fókusz, folyamatosság és egység.

A fókuszt, azaz a képnek azt a területét, amelyet fontosnak tartunk, az alábbi módokon emelhetjük ki a képen digitális fényelés alkalmával:
-a luminancia, azaz a fényerő kontrasztjának növelésével
-a színek kontrasztjának növelésével
-a színtelítettség kontrasztjának növelésével

Az alábbiakban mindháromra mutatok példát.

Amit még tudni kell, hogy vannak olyan színek, amiktől nagyon csekély mértékben lehet eltérni. Ezek az emlékszínek. Emlékszín például a tégla-vörös, fű-zöld, ég-kék, narancs, citrom, emberi bőrszín, stb… Egy autó a képen lehet piros, vagy kék, de a fű már nem. Hasonlóképpen a szereplők bőrének a színe sem változtatható szabadon. Az arc természetes színének és összes részletének a lehető legjobb megőrzése talán a legfontosabb fényelői feladat.

A következő képeket Arthur Madsen: Five 2 című új fantasy könyvéhez készült traileréből válogattam össze. A rendező, Jimy J. Hollywood instrukciói kb. a következők voltak: „Nem szeretem a sárgát, az olyan magyar.” Ezen túl a könyv maga fantasy, így a trailernek színeiben is ezt a világot kell sugároznia.

Az alábbi példa alapanyagát Canon 5D szolgáltatta. A fehéregyensúly közel sem ideális, de erről és más, hasonló rendszeres hibákról, majd egy külön ennek a témának szentelt cikkben foglalkozok. A plánok és a világítás viszont rendkívüliek! A kamerák mögött Mayer Zoltán (H.S.C.) és Szín Róbert álltak, már ha a Canon 5D-jét kamerának lehet nevezni, mert színesnek ugyan színes, de a részleteket főleg a tömörítés miatt úgy mossa el, mint a nyári eső az aszfalton a krétarajzot, meg a fehéregyensúly…

De nem háborgok tovább ilyen technikai dolgokon…

Visszatérve az alábbi példára, a forgatott anyagon a szereplő bőrének színe is a fehéregyensúly áldozatává vállt, először ezt kellet rendbe rakni. Viszont ezzel meg is növekedett a színkontraszt, miszerint a bőr színe a háttér kékjének a komplementere. Amint ez megvalósult, a szereplő szinte kiugrik a képből. (Az érdekesség az, hogy amennyiben a forgatott anyag fehéregyensúlya rendbe lett volna akkor viszont a hátteret toltam volna el ugyan ilyen kékbe, hogy a színkontraszt a lehető legnagyobb legyen.) További finomítást igényelt még a háttérben lévő világos ablak intenzitása, amit lejjebb húztam, hogy ne legyen annyira hangsúlyos, ne vonja el a tekintetet.

Az alábbiakban hasonló átalakuláson megy keresztül a kép. Az utolsó változtatást a háttérben lévő srác fényerejének a csökkentése volt, hogy egyértelműen a lány arcára figyeljünk. Nyilván ezt fordítva is lehetett volna csinálni, ha a srác a snittben a főszereplő, akkor a lány arcát kellett volna lejjebb húzni, s akkor rögtön a hátul menekülő gyerekre esne a tekintet.

Az alábbiakban nem nagyon volt lehetőség az akció kiemeléshez a színkontraszt, vagy a szaturáció növelésére, annál inkább lehetett játszani a kép különböző területeinek a fényerejével. Miután rendbe raktam a fehéregyensúlyt és az ég színét, utolsó lépésként a túl világos égről áthelyeztem a fókuszt a futó kislányokra. A képek között váltogatva kiderül, hogy a változtatás még olyan csekély is, de nagy hatással van a képre.

Ennél a példánál azon túl, hogy a kéz bőrének a színét, a levelek zöldjét vissza kellet hozni a rossz fehéregyensúly miatt, ki kellett emelni a bogyót, mivel az lenne a központi eleme a képnek. Itt jól látszik hogy ezt nemcsak a színe kontrasztjának az emelésével, de a színtelítettség növelésével lehet elérni.

Kedves olvasó! Adj hangot a véleményednek, már ha van! Ha bármi kérdés felmerült benned, ne fojtsd magadba. Egy klikkel a facebook-os, vagy Google-ös azonosítóddal is regisztrálhatsz a fórumra, s máris hozzászólhatsz, kérdezhetsz, kritizálhatsz.